2010. december 16., csütörtök

Kis családunk Brünnben

HaliHÓ,

kicsit le vagyok maradva az élménybeszámolóimmal - most pótlom kicsit, mielőtt hazautaznék. :)
Múlt héten pénteken-szombaton a mi kis bécsi családunk egy fergeteges kirándulást tett Brünnbe (cseh nevén Brnoba): Kata, Bogi, Dóra, Dagmar, Helena (bécsi nevén Nené), Fabio, Federico (utóbbi kettő egyszerűbben csak FabRico), Astrid, Antoine, és később csatlakozott hozzánk Eulalie is. Dagmar barátja, Martin cseh és Brünn mellett lakik, ezért már novemberben elhatároztuk, hogy elmegyünk együtt kirándulni. Bécstől csak két órás buszút Brünn, így 12 előtt már ott is voltunk. Iszonyú hideg és némi szél fogadott minket, és nagy pech is ért, mert utazás előtti nap a csizmám bal cipzárja úgy, ahogy van, tönkrement, így egy kis sicherheitstűvel megoperálva, kinyílt cipzárral jártam, és reménykedtem hogy nem esik majd nagy hó (de persze esett később, de nem lett belőle nagy baj).

Lecuccoltunk a hostelba, ami egy régi házban volt, és kaptunk két nagy szobát emeletes ágyakkal, még egy kis előszobánk is volt, ami konyhaként funkcionált. Úgy éreztük magunkat, mintha valami lakást béreltünk volna, marha jó volt hogy együtt voltunk mindannyian és együtt csináltunk mindent. Helena csak "gypsy kempingnek" hívja az ilyesmit.

Astrid, Dóra, Bogi, Helena 

Utána elmentünk a belvárosba. Először egy jó kis cseh étterembe mentünk, ahol menüt ettünk levessel és második fogással, mindezt 4 euró értékű cseh koronáért. Azaz kb. 1000 forintért. A legjobb a körasztal közepén lévő sörcsap volt, annyira dolce vita volt az egész :-)


Aztán felmentünk a Spielbergre, ami egy nagyon régi vár. Ausztria kőbevésett címerére leltem, meg egy nagy osztrák zászlóra, ami a vár tetején ékeskedett. Már azt hittem, hogy még mindig igényt tartanak az osztrákok a várra...aztán lewikipédiáztam és kiderült, hogy Brünn zászlaja is piros-fehér-piros.


A kilátás a várról nagyon szép volt, és fent még hidegebb volt a szél miatt, mint lent. Aztán visszamentünk a belvárosba sétálni.



Csodaszép egy város...ámultam-bámultam, nem győztem kattintgatni a fényképezőmmel. Régi, nagyon sok szecessziós stílusban épült ház van, nagyon jó állapotban. Csövest nem láttam két nap alatt..jó,biztos a külső részen, ahol a panelok vannak, ott van pár...de sokat sétáltunk a belvárosban és nagyon rendezettnek, tisztának tűnt minden.


Egy gyönyörű épület a sok közül
Estefelé elmentünk megnézni Dagmar leendő egyetemét (februártól elköltözik Bécsből, Brünnbe), az az épület is nagyon szép, kívül régi, belül modern, tök jó hangulatú belül. Utána elmentünk a főtérre - sajnos nem emlékszem a tér nevére-, ahol egy karácsonyi vásár volt. Ott találkoztunk az Erasmus papánkkal, Martinnal, nagyon örültünk a viszontlátásnak.

Nagyon tetszett az egész tér...nagyon jó hangulata van, élőzene ment órákon át, sok-sok puncs/forralt bor és meleg étel volt, és nagyon szép kézműves áruk, mindenféle nagy választékkal. Ettünk-ittunk jó olcsón (Bécshez viszonyítva), bár nem sokáig bírtunk állni a nagy hideg miatt. Helena és Astrid minden áron kürtős kalácsot és lángost akartak enni, mert Prágában ettek ilyeneket. Én maradtam a virslinél, lángost inkább csak a Balaton partján, +30 fokban szoktam enni, a kürtős kalács pedig a magyar szekció szerint nem volt valami ízletes. A legjobb a magyar stand volt, szalámikkal, kolbászokkal, Erős Pistával, és sok más ínyencséggel. Már csak a Túró Rudi hiányzott.
Bementünk egy szupermarketbe is, ahol bevásároltam a kedvenc cseh csokijaimból és Pribinácek csokis-vaníliás pudingot, ami a legjobb, ami létezik!


Este bevásároltunk innivalót, és visszamentünk a hostelbe, ahol éjjelig partiztunk, dumáltunk, játszottunk. Szuper volt az egész...olyan, mintha már hosszú évek óta ismerném őket. Igazi gypsy kemping. Estére csatlakozott hozzánk Adam is, aki egy cseh barátja Martinnak.

Játszanak a gyerekek :)
Másnap visszamentünk még a vásárra, a négy magyar kislány beült egy cseh étterembe és ettünk-ittunk-dínom-dánomoztunk. A főtéren ki-ki ment még egy kört és vásárolt ezt-azt. A három órás busszal jöttünk vissza Bécsbe, és ötkor már újra itt voltunk.

Szuper volt együtt elmenni, kirándulni és partizni egyet. December eleje sok mindenkinek stresszes volt leadandókkal és zh-kal, és tudtuk hogy hamarosan jön a Karácsony, amikor majd sokáig nem látjuk egymást. 
Úgyhogy mindenféle szempontból tökéletes volt ez utazás. :)
Brünn, visszamegyünk még!

2010. december 9., csütörtök

Felgyorsulnak az események

Szombat óta nem telt el olyan sok nap, mégis sok-sok minden történik. Csak akkor telik az idő lassan, amikor tanulok. Akkor viszont csigalassan telik...
Szombaton megvolt az első komoly tandem Fabioval, olaszoztunk jó sokat. Nagyon élveztem. Annyira, hogy a következő napokban is komolyan vettem és alaposan megtanultam a házi feladatot, ami fel lett adva. Olyan sok minden visszajön, pedig azt hittem, hogy mindent elfelejtettem amióta utoljára tanultam olaszul. 
Este Katánál találkoztunk és főztek - elsősorban a franciák. Astrid, Antoine és Paul. De még milyet főztek...hmmm, nem ettem még olyan finomat. Nagyon francia...:) A legnagyobb mester azonban Kata, mindenben profi. :) A kisgyerekek esti mesét néztek, vagy énekeltek (Barbapapa, és Denver dínó különböző nyelveken), a nagyobbak beszélgettek, forralt boroztak. Bevallom, én inkább az előbbiek táborát erősítettem. Persze csak a forralt bor után! :D

Belebotlottam a magyar nagykövetségbe

Vasárnap felejthető volt, tanulással telt.
Hétfőn az ex-kommunista-jugoszláv órám volt, élveztem, most épp Horvátország volt a téma. Suli után ajándékot vettem annak, akit pénteken kihúztam (erről lejjebb). Mégjobban megvizsgáltam, mik kaphatók a Karácsonyi Vásáron a Rathausnál, és megint nem sikerült pozitívat csalódnom...kínai játékok, giccses, öt forintot érő karácsonyfa díszek 18 euróért (!) stb. A kaják viszont nagyon-nagyon csábítóak, és egy puncsozásra is megérni beugorni:)

Jaj.
:-O

Hammm.

Kedden is iskolában voltam, utána meg kivételesen nem törzsasztaloztunk, hanem elmentünk egy koktélt inni, a 3. kedvenc bécsi utcámba (Siebensterngasse). Különleges nap volt, Hug a Hungarian Day, úgyhogy olyan ropogtatós ölelést kaptam, hogy...azóta nem fáj a nyakam. :P

Szerdán a délelőtti tanulás után egy különleges múzeumba mentünk Dagmarral és Fabioval: ESSL Múzeum, a modern művészetek múzeuma. Nagyon élveztük, különleges tárgyak, festmények voltak kiállítva, de mindenféle téma, forma, ötlet egymás hegyén-hátán. Az egyik kiállításon csak indiai művészek darabjai voltak láthatók. A legjobb egy komplett ház volt, aminek a különlegessége volt, hogy kb. egy méter széles volt az egész, de jó hosszú, és ebbe volt összenyomva berendezve a háló, a nappali, a fürdő, a WC stb. Mi is bemehettünk, nagyon érdekes volt hogy pár perc után klausztrofóbiásak voltunk mindannyian.

13 pozitív szó



Utána Annához mentünk, ahol mindannyian összegyűltünk és forraltborozás, kekszezés (meg persze játék) mellett megajándékoztuk egymást. Én pont a házigazdát húztam. :) Már múltkor feltűnt nekem, hogy nagyon szereti a gyertyákat, így egy különleges virág-gyertyát vettem neki. Jó este volt.

Ma tanultam és készülök a holnapi útra. Irány Brünn, Csehország!

u.i. A ház, amit Batthyány Géza újított fel, ígértem fotót róla.:)


2010. december 4., szombat

Érdekességek a héten

Sziasztok!

Kedden "Grundbegriffe der Rechtswissenschaften" órám volt este, akkor még nem sejtettem, hogy mégsem írunk tesztet jövő héten - tegnap kaptam egy mailt, hogy beteg a tanár, így 14-én írjuk a ZH-t. 
Ez az óra 3 órán át tart, de nincs szünet 2 óra 20 percen keresztül, ez elég keményen agyleszívó, még otthon is kezdünk nyűgösek lenni, ha a tanár mondjuk 1 óra 45 percet tart, netán 2 órát szünet nélkül. Aztán fél órában átvettük az "egész" dologi jogot, na az rádobott még egy lapáttal.
Utána törzsasztal volt a nachBarban, ahol Finnish Sauna Party volt: nem szaunát építettek a nachBarba, csak bikiniben és törülközővel kellett menni, mintha szaunában lennél. Én ezt a részét kihagytam, mert bikinim sincs itt, meg lehet hogy vicces lett volna törülközővel ülni a Juridicumban. :D De azért jutott a welcome shotból egy mentás pálinka, vagy mi.

Meleg étel! :)
Csütörtökön új blokkosított órám volt - "Bevezetés a volt szocialista országok jogrendszereibe" c. szabadon választható tárgy. Egy szerb származású nő tartja, így főleg a szerb-horvát-egyéb balkáni államokkal, meg Szovjetunióval fogunk foglalkozni, eddig mindenféle érdekességet mondott. Amikor a tanár a történelmi bevezetőt tartotta, akkor az osztrákok csak pislogtak mintha a kommunizmus valami másik bolygón történt volna. Például megkérdezték, hogy mi az hogy egypártrendszer, és miért nem vehettek részt a választásokon a többi pártok? Nem nagyon értették hogy a szocializmusban nem igazán volt másik párt, A párton kívül. Tito marshallról nem igazán hallottak még, Sztálin nevét mondjuk már hallották párszor...a nő meg is kérdezte, hogy egyáltalán volt-e történelem órájuk még gimnáziumban. Van itt olyan, hogy töri óra, de másodikos gimis koromban itt olyan szinten tanították, mint nálunk otthon mondjuk általános iskola hatodik osztályában. Olyan meseszerűen, csak a felszínt bemutatva. A németeknél úgy tűnik, még alacsonyabb a történelem oktatás színvonala, csak egy példa: egy (jogot tanuló) ismerősöm nemrég megkérdezte halálosan komolyan, hogy "Franciaországban most királyság van-e". Nem sok kellett hogy félrenyeljem a kávét, ami épp a számban volt. 
Ez az a fiatalság itt Ausztriában, akik nem éltek a szocializmusban, nem is tudnak róla semmit, csak olvassák a A Tőkét Marxtól, mert az most menő, aztán felvonulnak "Marxismus für alle" transzparensekkel az utcákon, közben meg fogalmuk sincs róla, mi is volt az a gyakorlatban. Szomorú. Mi azért legalább tanultunk a Franciország, Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Németország történelméről is. Mintha nyugaton tudatosan alacsony szinten akarnák tartani az oktatás színvonalát e téren.
Óra után sétáltam egy nagy kört az első kerületben, a ringen belül, a belvárosban - az valami olyan gyönyörű környék, hogy az ember azt hinné, csak filmben lehetne elképzelni. Lefotóztam Széchenyi születési helyét, egy tábla és magyar koszorú található a ház falán, ahol született.


1. kerület (klikk a képre a nagyobbításhoz)


Pénteken reggel bíróságra mentem. Nem, nem vádlott vagyok :D Otthon pályázok külföldi szakmai gyakorlatra, és kell egy ajánlólevél a helytől, ahol majd szeretnék gyakorlatot csinálni. Ez egy katolikus bíróság, és itt már rábólintottak a dologra, aminek nagyon-nagyon örülök. 
Este pedig Annához mentünk, a német lányhoz - sütöttek nekünk Florával karácsonyi kekszet és ittunk forralt bort. Utána karácsonyi névhúzást csináltunk, és szerdán újra találkozunk amikor átadjuk egymásnak az ajándékokat. A vicces, hogy amint beléptünk a házba ahol Anna lakik, ez a tábla fogadott:

Batthányi Géza renoválta a házat 2003-ban

Mindenhol valami magyarba botlok, legyen az magyar vállalat (nap mint nap látok utcán vagy újságban magyar cégneveket), kürtőskalács mindenütt, Széchenyi, a híres "NAGY" kalapbolt, vagy bármi más ami hozzánk kötődik. Kicsit Monarchia-érzésem van sokszor. :-)
Hogy mi lett Batthányi Géza házrenoválásnak az eredménye, azt majd szerdán megmutatom. :)

Jó hétvégét!