Kis családunk Brünnben

HaliHÓ,

kicsit le vagyok maradva az élménybeszámolóimmal - most pótlom kicsit, mielőtt hazautaznék. :)

Múlt héten pénteken-szombaton a mi kis bécsi családunk egy fergeteges kirándulást tett Brünnbe (cseh nevén Brnoba): Kata, Bogi, Dóra, Dagmar, Helena (bécsi nevén Nené), Fabio, Federico (utóbbi kettő egyszerűbben csak FabRico), Astrid, Antoine, és később csatlakozott hozzánk Eulalie is. Dagmar barátja, Martin cseh és Brünn mellett lakik, ezért már novemberben elhatároztuk, hogy elmegyünk együtt kirándulni. Bécstől csak két órás buszút Brünn, így 12 előtt már ott is voltunk. Iszonyú hideg és némi szél fogadott minket, és nagy pech is ért, mert utazás előtti nap a csizmám bal cipzárja úgy, ahogy van, tönkrement, így egy kis sicherheitstűvel megoperálva, kinyílt cipzárral jártam, és reménykedtem hogy nem esik majd nagy hó (de persze esett később, de nem lett belőle nagy baj).

Lecuccoltunk a hostelba, ami egy régi házban volt, és kaptunk két nagy szobát emeletes ágyakkal, még egy kis előszobánk is volt, ami konyhaként funkcionált. Úgy éreztük magunkat, mintha valami lakást béreltünk volna, marha jó volt hogy együtt voltunk mindannyian és együtt csináltunk mindent. Helena csak "gypsy kempingnek" hívja az ilyesmit.

Astrid, Dóra, Bogi, Helena 

Utána elmentünk a belvárosba. Először egy jó kis cseh étterembe mentünk, ahol menüt ettünk levessel és második fogással, mindezt 4 euró értékű cseh koronáért. Azaz kb. 1000 forintért. A legjobb a körasztal közepén lévő sörcsap volt, annyira dolce vita volt az egész :-)

Aztán felmentünk a Spielbergre, ami egy nagyon régi vár. Ausztria kőbevésett címerére leltem, meg egy nagy osztrák zászlóra, ami a vár tetején ékeskedett. Már azt hittem, hogy még mindig igényt tartanak az osztrákok a várra...aztán lewikipédiáztam és kiderült, hogy Brünn zászlaja is piros-fehér-piros.

A kilátás a várról nagyon szép volt, és fent még hidegebb volt a szél miatt, mint lent. Aztán visszamentünk a belvárosba sétálni.

Csodaszép egy város...ámultam-bámultam, nem győztem kattintgatni a fényképezőmmel. Régi, nagyon sok szecessziós stílusban épült ház van, nagyon jó állapotban. Csövest nem láttam két nap alatt..jó,biztos a külső részen, ahol a panelok vannak, ott van pár...de sokat sétáltunk a belvárosban és nagyon rendezettnek, tisztának tűnt minden.

Egy gyönyörű épület a sok közül

Estefelé elmentünk megnézni Dagmar leendő egyetemét (februártól elköltözik Bécsből, Brünnbe), az az épület is nagyon szép, kívül régi, belül modern, tök jó hangulatú belül. Utána elmentünk a főtérre - sajnos nem emlékszem a tér nevére-, ahol egy karácsonyi vásár volt. Ott találkoztunk az Erasmus papánkkal, Martinnal, nagyon örültünk a viszontlátásnak.

Nagyon tetszett az egész tér...nagyon jó hangulata van, élőzene ment órákon át, sok-sok puncs/forralt bor és meleg étel volt, és nagyon szép kézműves áruk, mindenféle nagy választékkal. Ettünk-ittunk jó olcsón (Bécshez viszonyítva), bár nem sokáig bírtunk állni a nagy hideg miatt. Helena és Astrid minden áron kürtős kalácsot és lángost akartak enni, mert Prágában ettek ilyeneket. Én maradtam a virslinél, lángost inkább csak a Balaton partján, +30 fokban szoktam enni, a kürtős kalács pedig a magyar szekció szerint nem volt valami ízletes. A legjobb a magyar stand volt, szalámikkal, kolbászokkal, Erős Pistával, és sok más ínyencséggel. Már csak a Túró Rudi hiányzott.
Bementünk egy szupermarketbe is, ahol bevásároltam a kedvenc cseh csokijaimból és Pribinácek csokis-vaníliás pudingot, ami a legjobb, ami létezik!

Este bevásároltunk innivalót, és visszamentünk a hostelbe, ahol éjjelig partiztunk, dumáltunk, játszottunk. Szuper volt az egész...olyan, mintha már hosszú évek óta ismerném őket. Igazi gypsy kemping. Estére csatlakozott hozzánk Adam is, aki egy cseh barátja Martinnak.

Játszanak a gyerekek :)

Másnap visszamentünk még a vásárra, a négy magyar kislány beült egy cseh étterembe és ettünk-ittunk-dínom-dánomoztunk. A főtéren ki-ki ment még egy kört és vásárolt ezt-azt. A három órás busszal jöttünk vissza Bécsbe, és ötkor már újra itt voltunk.

Szuper volt együtt elmenni, kirándulni és partizni egyet. December eleje sok mindenkinek stresszes volt leadandókkal és zh-kal, és tudtuk hogy hamarosan jön a Karácsony, amikor majd sokáig nem látjuk egymást. 

Úgyhogy mindenféle szempontból tökéletes volt ez utazás. :)
Brünn, visszamegyünk még!

Felgyorsulnak az események

Szombat óta nem telt el olyan sok nap, mégis sok-sok minden történik. Csak akkor telik az idő lassan, amikor tanulok. Akkor viszont csigalassan telik...

Szombaton megvolt az első komoly tandem Fabioval, olaszoztunk jó sokat. Nagyon élveztem. Annyira, hogy a következő napokban is komolyan vettem és alaposan megtanultam a házi feladatot, ami fel lett adva. Olyan sok minden visszajön, pedig azt hittem, hogy mindent elfelejtettem amióta utoljára tanultam olaszul. 

Este Katánál találkoztunk és főztek - elsősorban a franciák. Astrid, Antoine és Paul. De még milyet főztek...hmmm, nem ettem még olyan finomat. Nagyon francia...:) A legnagyobb mester azonban Kata, mindenben profi. :) A kisgyerekek esti mesét néztek, vagy énekeltek (Barbapapa, és Denver dínó különböző nyelveken), a nagyobbak beszélgettek, forralt boroztak. Bevallom, én inkább az előbbiek táborát erősítettem. Persze csak a forralt bor után! :D

Belebotlottam a magyar nagykövetségbe

Vasárnap felejthető volt, tanulással telt.

Hétfőn az ex-kommunista-jugoszláv órám volt, élveztem, most épp Horvátország volt a téma. Suli után ajándékot vettem annak, akit pénteken kihúztam (erről lejjebb). Mégjobban megvizsgáltam, mik kaphatók a Karácsonyi Vásáron a Rathausnál, és megint nem sikerült pozitívat csalódnom...kínai játékok, giccses, öt forintot érő karácsonyfa díszek 18 euróért (!) stb. A kaják viszont nagyon-nagyon csábítóak, és egy puncsozásra is megérni beugorni:)

Jaj.

:-O

Hammm.

Kedden is iskolában voltam, utána meg kivételesen nem törzsasztaloztunk, hanem elmentünk egy koktélt inni, a 3. kedvenc bécsi utcámba (Siebensterngasse). Különleges nap volt, Hug a Hungarian Day, úgyhogy olyan ropogtatós ölelést kaptam, hogy...azóta nem fáj a nyakam. :P

Szerdán a délelőtti tanulás után egy különleges múzeumba mentünk Dagmarral és Fabioval: ESSL Múzeum, a modern művészetek múzeuma. Nagyon élveztük, különleges tárgyak, festmények voltak kiállítva, de mindenféle téma, forma, ötlet egymás hegyén-hátán. Az egyik kiállításon csak indiai művészek darabjai voltak láthatók. A legjobb egy komplett ház volt, aminek a különlegessége volt, hogy kb. egy méter széles volt az egész, de jó hosszú, és ebbe volt összenyomva berendezve a háló, a nappali, a fürdő, a WC stb. Mi is bemehettünk, nagyon érdekes volt hogy pár perc után klausztrofóbiásak voltunk mindannyian.

13 pozitív szó

Utána Annához mentünk, ahol mindannyian összegyűltünk és forraltborozás, kekszezés (meg persze játék) mellett megajándékoztuk egymást. Én pont a házigazdát húztam. :) Már múltkor feltűnt nekem, hogy nagyon szereti a gyertyákat, így egy különleges virág-gyertyát vettem neki. Jó este volt.

Ma tanultam és készülök a holnapi útra. Irány Brünn, Csehország!

u.i. A ház, amit Batthyány Géza újított fel, ígértem fotót róla.:)

Érdekességek a héten

Sziasztok!

Kedden "Grundbegriffe der Rechtswissenschaften" órám volt este, akkor még nem sejtettem, hogy mégsem írunk tesztet jövő héten - tegnap kaptam egy mailt, hogy beteg a tanár, így 14-én írjuk a ZH-t. 

Ez az óra 3 órán át tart, de nincs szünet 2 óra 20 percen keresztül, ez elég keményen agyleszívó, még otthon is kezdünk nyűgösek lenni, ha a tanár mondjuk 1 óra 45 percet tart, netán 2 órát szünet nélkül. Aztán fél órában átvettük az "egész" dologi jogot, na az rádobott még egy lapáttal.

Utána törzsasztal volt a nachBarban, ahol Finnish Sauna Party volt: nem szaunát építettek a nachBarba, csak bikiniben és törülközővel kellett menni, mintha szaunában lennél. Én ezt a részét kihagytam, mert bikinim sincs itt, meg lehet hogy vicces lett volna törülközővel ülni a Juridicumban. :D De azért jutott a welcome shotból egy mentás pálinka, vagy mi.

Meleg étel! :)

Csütörtökön új blokkosított órám volt - "Bevezetés a volt szocialista országok jogrendszereibe" c. szabadon választható tárgy. Egy szerb származású nő tartja, így főleg a szerb-horvát-egyéb balkáni államokkal, meg Szovjetunióval fogunk foglalkozni, eddig mindenféle érdekességet mondott. Amikor a tanár a történelmi bevezetőt tartotta, akkor az osztrákok csak pislogtak mintha a kommunizmus valami másik bolygón történt volna. Például megkérdezték, hogy mi az hogy egypártrendszer, és miért nem vehettek részt a választásokon a többi pártok? Nem nagyon értették hogy a szocializmusban nem igazán volt másik párt, A párton kívül. Tito marshallról nem igazán hallottak még, Sztálin nevét mondjuk már hallották párszor...a nő meg is kérdezte, hogy egyáltalán volt-e történelem órájuk még gimnáziumban. Van itt olyan, hogy töri óra, de másodikos gimis koromban itt olyan szinten tanították, mint nálunk otthon mondjuk általános iskola hatodik osztályában. Olyan meseszerűen, csak a felszínt bemutatva. A németeknél úgy tűnik, még alacsonyabb a történelem oktatás színvonala, csak egy példa: egy (jogot tanuló) ismerősöm nemrég megkérdezte halálosan komolyan, hogy "Franciaországban most királyság van-e". Nem sok kellett hogy félrenyeljem a kávét, ami épp a számban volt. 

Ez az a fiatalság itt Ausztriában, akik nem éltek a szocializmusban, nem is tudnak róla semmit, csak olvassák a A Tőkét Marxtól, mert az most menő, aztán felvonulnak "Marxismus für alle" transzparensekkel az utcákon, közben meg fogalmuk sincs róla, mi is volt az a gyakorlatban. Szomorú. Mi azért legalább tanultunk a Franciország, Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Németország történelméről is. Mintha nyugaton tudatosan alacsony szinten akarnák tartani az oktatás színvonalát e téren.

Óra után sétáltam egy nagy kört az első kerületben, a ringen belül, a belvárosban - az valami olyan gyönyörű környék, hogy az ember azt hinné, csak filmben lehetne elképzelni. Lefotóztam Széchenyi születési helyét, egy tábla és magyar koszorú található a ház falán, ahol született.

1. kerület (klikk a képre a nagyobbításhoz)

Pénteken reggel bíróságra mentem. Nem, nem vádlott vagyok :D Otthon pályázok külföldi szakmai gyakorlatra, és kell egy ajánlólevél a helytől, ahol majd szeretnék gyakorlatot csinálni. Ez egy katolikus bíróság, és itt már rábólintottak a dologra, aminek nagyon-nagyon örülök. 

Este pedig Annához mentünk, a német lányhoz - sütöttek nekünk Florával karácsonyi kekszet és ittunk forralt bort. Utána karácsonyi névhúzást csináltunk, és szerdán újra találkozunk amikor átadjuk egymásnak az ajándékokat. A vicces, hogy amint beléptünk a házba ahol Anna lakik, ez a tábla fogadott:

Batthányi Géza renoválta a házat 2003-ban

Mindenhol valami magyarba botlok, legyen az magyar vállalat (nap mint nap látok utcán vagy újságban magyar cégneveket), kürtőskalács mindenütt, Széchenyi, a híres "NAGY" kalapbolt, vagy bármi más ami hozzánk kötődik. Kicsit Monarchia-érzésem van sokszor. :-)

Hogy mi lett Batthányi Géza házrenoválásnak az eredménye, azt majd szerdán megmutatom. :)

Jó hétvégét!

Az első hó és a Karácsonyi Vásár

Hó napot kívánok!

November 26-án megjött ide is az első hó, és szépen esett sokat egészen vasárnapig. Még tegnap is szállingózott. Szerencsére ma már inkább süt a nap és kicsit olvad is, ráérünk még a nagy behavazástól...:)

Nekem tulajdonképpen még semmi hangulatom a Karácsonyhoz, pedig minden második sarkon van valamilyen karácsonyi vásár, vagy legalább puncsos stand. Lehet, hogy pont ezért hiányzik a feeling: már november 13-án felállították a Rathaus előtt a (legnagyobb és leghíresebb) Christkindlmarktot, holott Advent első vasárnapja csak tegnapelőtt volt, szóval kicsit korai ez még nekem.
Nem értek egyet azzal (nyugaton elterjedt) hozzáállással, hogy vásároljunk ajándékokat már november közepétől...Nekem a Karácsony arról szól, hogy három nap pihenés, családtagokkal együtt sütés-főzés, evés, Karácsonyfa díszítés, ilyesmi. Amúgy is nehéz ráhangolnom, mert amióta egyetemre járok, dec. 20-22 körül már/még vizsgák vannak, így a rákészülés az nálam 2 vagy jobb esetben 3 napot jelent. Persze ez meg a másik véglet.

A téli Bécs nagyon szép, nekem leginkább az utcák kivilágítása tetszik a sok különleges lampionnal. A fák szépen ki vannak világítva a Rathaus előtt és körül, és persze maga a Rathaus is szép látvány, de van olyan, amit kicsit eltúloznak és inkább csak giccsparádé az egész.

A vásárnak amúgy szuper marketingje van, ügyesek az osztrákok, a magyarok is hanyatt vannak esve tőle,  de nem értem, hogy miért. Aki ismer, az tudja, hogy nem sok dolgot szeretek jobban Budapesten mint itt - de kivételesen a mi Karácsonyi Vásárunk a Vörösmarty téren szerintem sokkal igényesebb és hangulatosabb, legalábbis ami a kézműves termékek minőségét illeti, mindenképpen. Valahogy nálunk sokkal nagyobb hagyománya van a kézműves termékek elkészítésének, az egész kézműves kultúra ápolásának, mint itt. Itt elképedtem a Hello Kittys párnákon, a kínai nyakláncokon és gagyi sálakon, a szupergiccses karácsonyfa díszekről nem is beszélve (harminc centi átmérőjű aranydísz talán nálunk is van, de mellette 100 másik fajta szép is - itt meg csak ez van). Amik ráadásul persze horrorisztikusan drágák a minőségükhöz viszonyítva. A legijesztőbb egy kb. másfél méteres fekete-fehér szörnyszerűség, ami világít és ijesztően vicsorog, talán még hangokat is kiad magából. Ezt maximum Halloweenra lehetne felhasználni, de ide...

Itt nincs zene sem, betlehemezés sincsen, nagyobb a tér, kicsit olyan személytelenebb nekem. Mintha sokkal jobban a pénzre mennének rá, a Karácsonyra való rákészülés helyett...

Egy valamiben viszont jobbak: a különböző perecek, a híres fánkok, ezerféle sütik. Az osztrák péksütemények minősége szerintem világszínvonalú. Sokféle hús is van, sült krumplival és kaisersemmellel, ezek is biztos finoma, majd egyszer kipróbálom őket.. De azért hiányzik otthon a Töki Pompos. :-)

Azért egy-egy puncs/glühwein ivásra mindig be-benézek valakivel a vásárra, miután a Schottentor felé közeledve olyan hideg van, hogy lefagynak az ujjaim. :D Tegnap két koleszos lánnyal voltam és kivételesen forró csokit ittam, ami szerintem inkább forró Nesquikes tej volt, de sebaj. Azért jól esett. :)

Magyarul és németül is - kicsit Monarchia hangulat fogott el mikor megláttam :)

Először azt hittem hogy PILLANGÓ. Persze nem volt rajtam a szemüvegem :D

Aki enni-inni szeretne egy jót, az látogasson ki, jól jár vele. 

Már megint jön egy hétvége...

Sziasztok!

Olyan gyorsan telik az idő, hogy maholnap december! Ez elég ijesztő...de azért ami van még pár nap, azt kihasználom. :-)

Ezen a héten csak egy órám volt, de jövő héttől már lesz egy blokkosított órám is december 16-ig, közben írnom kell leadandókat itt is, meg otthonra is majd, és készülök a 2. tesztre Grundbegriffen der Rechtswissenschaftból, ami 7-én lesz, közel száz oldalból. Igaz, hogy bevezetés a polgári jogba (főleg kötelmi jog és dologi jog), de a szaknyelv miatt sokkal lassabban haladok az olvasással mint otthon. Közben szerzem be az anyagokat az otthoni vizsgáimra és megpályázok egy szakmai gyakorlatot, ami a II. félévre szólna. A jövő héten kiderül, hogy kapok-e fogadólevelet egy itteni bíróságtól, és akkor beadom a pályázatot, aztán lesz, ami lesz!

Ma jó nap volt, mert találtam az egyetem honlapján sokféle magyar-német-magyar jogi szakszótárat, és ki is tudtam egyet venni hétfőig. Szuper helyen találtam meg a könyvet, a Fordítás-tudomány (Translationswissenschaft) külön épületében, telis-tele külföldi könyvekkel minden elképzelhető nyelven. Még nyenyec-magyar szótárat is találtam! :-O A hirdetőtáblán meg mindenféle nyelven van hogy tanítást vállalok/tanulni szeretnék...meg vizsgaeredményeket is láttam - például magyarból. :)

Szerettem volna menni Németországba (Passauba) is jövő héten, hogy meglátogassam Katinkát - akivel együtt tanulunk otthon és Erasmus-szal van kint - és Annát - aki Budapesten tanult Erasmus-szal de Németországban él - de ez azt hiszem februárra fog tolódni. Jövő héten kedden és csütörtökön lesz órám, és max. szombatig értem volna rá, mert utána tanulnom kell a tesztre. De két, vagy másfél rövid napra nem éri meg kimenni, főleg hogy 80 euró (kb. 20.000 Ft) a vonatjegy oda-vissza! Plusz akkor a jogi szakszótárat sem tudom kikölcsönözni arra a hétvégére, mert csak pénteken adják ki. Teszt előtt viszont kéne a szótár...Azt hiszem inkább itt maradok és tanulok.

Majd hamarosan írok valami érdekfeszítőbb témáról is. :)

Ciao!

November közepe

Sziasztok,

jó rég nem írtam, ezért most pótolok minden hiányosságot. :-)

Szóval múlt előtti héten szombaton találkoztam kis "családunk" néhány tagjával, Helena, Fede, Fabio és én elmentünk Anna, a német lány lakásavatójára, és végre beszélgettünk egy kicsit. Leginkább velük voltam, a többség német volt, akiket nem is ismertem. Másnap, vasárnap Jancsinál, a nagybácsikámnál megnéztük az idényzáró Forma-1-es futamot: nyert Vettel az osztrák Red Bull csapattal, úgyhogy nagy volt az öröm itt. Utána elmentünk Jancsival, Dagmarral és Fabioval a Rathaus elé megnézi a karácsonyi vásárt, előtte nyílt meg egy nappal. Nagyon szép, bár néhol már kicsit túl giccses is. A legfőbb gond az volt az egésszel, hogy hétvégén, főleg vasárnap este annyi ember van ott hogy mozdulni sem lehet. De azért megittunk egy glühweint (én puncsot), és gyönyörködtünk a fényekben. 

Karácsonyi fények a Rathaus előtti vásárban

Ezenkívül tanulással telt el az összes időm, mert kedden egy tesztet írtam, pénteken meg végre letudtuk az Erasmus Vision vizsgát, ami már halasztódott 3 hete. A keddi teszt a "A jogtudomány alapfogalmai" c. tárgyból volt, amihez megvettem a tankönyvet, mert ebből még lesz három teszt januárig. Nagyon tetszik, mert  az anyag nagy részét tanultam otthon (jogelmélet, EU jog, nemzetközi jog), viszont itt meg tudom tanulni mindenből németül az alap kifejezéseket, és egy általános bevezetőt is ad az osztrák polgári jogba, büntetőjogba, stb. Nem volt nehéz a teszt maga, csak sok kifejtősebb kérdés volt és nagyon kellett koncentrálni hogy fogalmazzam meg a mondanivalómat németül.

A teszt után a kedd esti szokásos nachBar beszélgetés-borozás volt Anitával, Dagmarral és Fabioval. A többieknek vagy családtagjaik voltak látogatóban, vagy Magyarországon voltak (Kata, Bogi és Paul). 

Szerdától az Erasmus Vision vizsgára tanultam, amit már sokszor átismételtünk Fabioval, mert nem tudtuk hogy mikor lesz a vizsga, és ezért előre készültünk. Csütörtökön ezért főpróbát tartottunk és újra átismételtük együtt az anyagot. A vizsga maga elég vicces volt: e-teszt volt, tehát a neten volt felrakva a kérdéssor, főleg igaz-hamisos, egy kérdés, x-eld be a helyes választ típusú feladatok voltak. A vicc az volt, hogy a prezentációk, amikből tanultunk, fel voltak töltve erre a netes honlapra, sőt, Google-t meg Wikipédiát is szabadon lehetett használni...először azt hittem, hogy a többiek puskáznak, aztán rájöttem, hogy szabad használni a tananyagot. Persze akkor már késő volt és elküldtem a tesztet, de nagyon meg vagyok elégedve a négyeskémmel is. :D

Vizsga után hárman magyarok, Kata, Bogi és én beültünk egy "Welt Café" nevű helyre megreggelizni (ja, a vizsga 7.45-kor volt, másik csoportnak 7.00-kor), ez nagyon kijárt nekünk. Sonka, tojás, sajt, meleg kenyér, müzli, tea, nem tudom mikor ettem utoljára ennyit reggelire...talán otthon, november elején.

A nagyon megérdemelt reggelink Erasmus Vision vizsga után

Utána készültünk az esti nagy partira. Dagmarnak ugyanis születésnapja volt pénteken és már nagyon vártuk hogy találkozzunk mindnyájan és ünnepeljünk egyet. Dagmarnak találtunk a Mariahilferstrassén egy aranyos piros rádiót meg egy "WE ARE FAMILY" zenélős boldog szülinapot- képeslapot, ami nagyon passzolt az alkalomhoz. :) Igazi nemzetközi buli volt, sok-sok csehvel, szlovákokkal, Eulalie-vel, a francia lánnyal, Anitával és barátjával, Juannal, Helenával és katalán barátjával, Juannal, Fabio amerikai barátnőjével, Charlotte-tal, Fedével, és persze velünk magyarokkal. :) Mi késő éjjelig fent maradtunk, és beszélgettünk az élet nagy kérdéseiről, mindenféle ital társaságában, olyan ez nekem mintha már hosszú évek óta ismerném ezeket az embereket. Különleges.

Másnap, szombaton együtt mentünk a Naschmarktra, ahol még szégyenemre sosem voltam: ez a leghíresebb piac itt Bécsben, mindenféle ínyencségekkel amit az ember el tud képzelni: a legkülönlegesebb  fűszerek, zöldségek, gyümölcsök, halak, kész ételek, pékáruk, kürtőskalács és külön magyar stand szalámikkal, minden. Előtte elmentünk egy All You Can Eat japán étterembe is előtte, szeretem az ilyen egy összegért-egyél-amennyit-bírsz helyeket.

Dragon Fruit! :)

A Naschmarkt legvégén megnéztük a Szecesszió Házát is, ami 1897/1898-ban épült az akkori bécsi szecessziós művészek által, abból a célból, hogy állandó kiállítótermeket hozzanak létre maguknak. Gyönyörű kívülről-belülről, belül az egyik termet lehetett csak megnézni, ahol a falon Klimt falfestmények vannak: egyszerűen lélegzetelállító nézni őket. Nagyon bécsi stílus az egész, még most is sok minden inspirál ez a stílus (például a luxus Frey Wille ékszereket).

A Szecesszió Háza 1897/1898

Tegnap Oliviával voltam egy kicsit itthon, akit már jó rég nem láttam. Aztán elmentünk együtt Fabioval, Federicoval, Charlotte-tal a Praterbe, ahol utoljára 1995-ben voltam! Szinte minden be volt zárva és nem volt ott egy lélek sem, de azért az óriás ördögök és furcsa figurák így is mozogtak és világítottak: elég bizarr élmény volt. :) Egy dodzsemezés azért belefért, azt nagyon élveztük. Végül elmentünk forróbort inni a Karlsplatzra, mert ott is vannak karácsonyi standok (mindenhol vannak, ahol van egy kis tér :D).
Most pedig pár napos pihenő után vissza újra a tanuláshoz, tanulok a következő tesztre és kell írnom egy leadandót viktimológiából is.

Tschüüss!

Itt is, otthon is, és aztán újra itt

Hahó,

tehát múlt hét csütörtökön találkoztam kicsi Antoine-nal, és elmentünk egy ír pubba ami a suli mellett van, csak eddig valahogy nem tűnt fel még nekem. De szerencsére most már nem fogok csak úgy elmenni mellette. ;-) Utána Fabiettonál volt pizzázós - nyelv tandemes - tanulós est. Jó olasz módjára elhatározta, hogy mi lenne ha pizzát csinálnák és közben/utána tanulnánk. Kapott egy jó kis receptet hazulról, azt ötvöztük Kata fantasztikus sütő-és főzőtudásával és szuper végeredmény lett belőle: a tészta nagyon finomra sikeredett és mindenki utána megformázta a saját kis pizzácskáját, különböző feltétekkel. Közben tanultunk a ki-tudja-mikor-lesz-Erasmus Vision vizsgára, utána pedig elkezdtük az olasz-német tandemet, Fabio beszélt olaszul, mi meg fordítottunk - vagy inkább ferdítettünk - Katával. Nagyon mókás volt. Jó este volt és már előre szomorú voltam hogy egy hétig nem találkozom majd velük - Katával majdnem két hétig nem látjuk majd egymást. :(

Egy egész hadseregnek való tészta

Készek a pizzák! :)

Pénteken egész napos blokkosított órám volt, viktimológia témában. Nagyon érdekes volt, kb. 6-7 különböző meghívott előadó jött be. Mondjuk 3-4 óra után kezdtem elveszteni a koncentrációmat, és ez fokozódott amikor egy idősebb, megadurván osztrák németet nyomó, hadaró bácsika mesélte el élettörténetét. A legaranyosabb momentum a napon az volt amikor egy előadó behozta a kb. 6-7 hónapos kislányát és karjában a gyerekkel tartotta meg az előadást.

Este siettem a buszhoz, mert hétvégére hazautaztam. Úgy gondoltam hogy hétfőn kora délután épp ideje lesz visszajönnöm, két és fél nap elég volt otthon. Bepakoltam a régi olasz sulis cuccaimat, könyvet, szótárakat, hogy hatékonyabban menjen a tanulás, és persze hoztam túró tudit és sütit is hazulról.

Ma találkoztam Tillével, egy német lánnyal, már régóta nem láttam őt. Ő is volt Budapesten és beszámolt az élményeiről meg a tapasztalatairól. Délután előadásom volt, az, ami már 3 hete elmaradt, a demonstrációk, nemzeti és egyéb ünnepek miatt. Tökre tetszett, mert ezeket már mind tanultam otthon - ma a polgári jog alapfogalmai volt a téma -, a nyelv szempontjából viszont nagyon-nagyon hasznos, mert mivel tudom miről beszél a tanár, ezért az addig ismeretlen német szavakra is hamar rájövök, hogy mi az pontosan. A tanár előadásmódja ls prezentációi is tetszenek, úgyhogy ez az óra nagyon bejön. A tárgyból jövő héten teszt lesz (az első a négyből), ezért meg is vettem a könyvet, ami szép és tetszik belülről is. :D Holnap szépen neki is ülhetek tanulni, már csak a Libroba kell elugornom Stabilo kijelölőkért, mert anélkül nem megy.

Este a nachBarban tanyáztunk, mint kedd este mindig, Helenával, Astriddal, Dagmarral, Anitával, a barátjával, Juannal és két új arccal, egy kurd és egy finn lánnyal. "A Család" kicsit szétszéledt az elmúlt pár napban, Kata és Fabio Budapesten vannak - épp váltottuk egymást, sajnos nem tudtam otthon maradni velük a mai órám miatt -, csak úgy, mint Federico, ezért remélem, hogy a legkésőbb a jövő hét elejére újra egyesül az egész csapat. Már alig várom! :-)

Új hónap...

Vége az októbernek, és milyen gyorsan eltelt itt öt hét...

Vasárnap elmentünk az Operába Katával, Astriddal, Helenával, Federicoval,a Varázsfuvolát néztük meg. Én csak az első felvonást láttam, mert nagyon megéheztem, és ezért a szünetben a szemközti Subwayben enyhítettem éhségemen. Én már nem értem vissza a 2. felvonásra, a többiek visszasiettek. Annyira nem bántam, mert nem nyűgözött le annyira mint múltkor a Sevillai Borbély. Itt teljesen modern volt a színpad, ami nekem kicsit szokatlan volt. Az Éj Királynője pedig egy hangnál nagyon csúnyán félreénekelt. Valahogy nem kötött le annyira most mint múltkor, kicsit kaotikusabbnak tűnt minden, így próbáltam csak a zenére koncentrálni, ami viszont nagyon szép volt. Én a második felvonásra kint maradtam az Opera előtt és szóba elegyedtem egy osztrák nővel, aki Mexikóban élt sokáig és prospektusokat osztogatott Mexikó jelenlegi helyzetéről, fókuszálva a Zapatistákra. Mindenféle érdekességet mesélt, jó volt hallgatni. Aztán az Opera oldalán óriáskivetítőn megnéztem a mű végét, mert ki volt vetítve az élő adás az utcára is.

A varázsfuvola kintről

Azután Diane-hoz, egy francia lányhoz meg voltunk hívva palacsintázásra, ott volt Kata, Federico, Florent és Adrien (franciák), Michele, Flora, és barátnője Anna is. Nagyon jól éreztük magunkat, énekeltünk, csevegtük, bor-sör-édes/sós pali, volt ott minden. 

Florával

Ja, és a lényeg kiderült vasárnap, hogy mégsem írunk vizsgát csütörtökön, mert e-test lenne, a számítógépterem viszont még mindig átalakítás alatt van és nem lesznek vele készek addigra. Így határozatlan időre el lett halasztva a vizsga...úgyhogy keep on partying.

Hétfőn november 1. révén támadt egy bizarr ötletem és elmentünk Helenával és Paullal a bécsi központi temetőbe. Már rég el akartam oda menni, megnézni hogy milyen. Jó messze van és csak 2 órát sétáltunk ott, de tetszett: régi, 150-200 éves sírok sok helyen, amikor besötétedett akkor meg különös creepy volt a hangulat. Érdekes, nem volt sok ember a temetőben, nem úgy mint nálunk ilyenkor. Utána még söröztünk egyet egy szép kis pubban, aztán hazamentünk.

Kedden Katánál tettem látogatást, még sosem voltam nála. Nagyon szép kis lakása van és nagyon jó aranyos hogy délután kettőtől este 7-ig etetett és itatott minket: isteni húsos-zöldséget tésztát készített, utána kaptunk desszertet is, meg persze a bor-sör duó sem maradhatott ki. Úgy látszik meleg ételt csak nála vagy Fabionál vagy egyéb ilyen találkozós-összeülés estéken eszem XD Este a szokásos törzsasztalra mentünk a nachBar Pubba, ahol találkoztam egy kedves magyar lánnyal (igen, már hárman vannak összesen :)) Ott volt Fabio akit nagyon rég nem láttam (4 napja pontosan),meg Fede, Dagmar, Kata, Helena. Remélem nem hagytam ki senkit.

Ma tanultam, mert nem lehet tudni mikor vizsgázunk. Holnap először Antoine-nal, a francia sráccal találkozom, aztán pizzát sütünk Fabiónál és utána persze szorgalmasan tanulunk együtt. Pénteken, ha mindegy jól megy, meg hazautazom pár napra.

Az elmúlt egy hét

Sziasztok!

Megpróbálom nem túl hosszan összefoglalni az elmúlt hét eseményeit...:)

Múlt hét szombaton meghívott pár embert a Dagmar, Fabio lakótársa egy kis esti beszélgetésre/iszogatásra. Nem annyira az utóbbin volt a hangsúly, de azért pár liter bor/sör/martini most is elfogyott és volt olyan aki éjjel rosszul is lett emiatt.. Sajnos erről az estéről hiányzott Bogi és Kata és Fabio is, de azért persze jól éreztük magunkat. Vasárnap sétálós délutánt terveztem de mikor kiléptem az ajtón, elkezdett csúnyán esni az eső. Ezért Florával, a német lánnyal dumcsiztunk egyet tea, egy muffin és egy fánk társaságában...:)

Hétfőn megcsináltuk a nagy házi Halloween partinkat Fabióéknál. Délután Bogival rohangáltunk tököt találni, nem volt egyszerű..valahogy itt már október végén karácsonyi dolgokat árulnak a legtöbb helyen! Végül találtunk egy nekünk megfelelő méretű tököt, nem túl nagy és nem mini. A party nagyon jó volt, csak Kata hiányzott, megismertem viszont Dagmar és Fabio új lakótársát, Dórát, aki 19 éves és soproni és övé a 3. számú szoba egy hete. llyenkor este 10 felé halkabban kellene beszélgetnünk, mert a szomszédok rendszeresen feljönnek hogy túl hangosak vagyunk. Pedig semmi hangos zene nincsen, csak ha tíz-tizenkét (kicsit részeg) ember egymással beszélget, az már önmagában hangos. 

Tökjeink. :)

Másnap korában elindultam, mert jött a Csanád és Peti Budapestről és eléjük mentem a Westbahnhofra. Délután elmentünk a Stadhallébe teniszt nézni, mert kedden ingyenes volt a belépés nőknek. :) Ráadásul nem akármilyen meccset fogtunk ki: Thomas Muster, Ausztria valaha volt legjobb teniszezője 11 év után (!), 43 évesen (!!!) visszatért és kedden játszotta első meccsét. Ráadásul egy osztrák ellen, az osztrák nemzeti ünnepen. Sajnos Muster vesztett, de a 2. szett nagyon izgalmas volt, jó játékkal: a stadion pedig dugig volt és óriási ovációval fogadták a visszatérést.

Szerdán és csütörtökön jártuk a várost, belvárosi séták, Stephansdom stb., majd beültünk az Ilona Stüberlbe, ami a Stephansdom mellett van és minden magyar benne, az ételtől kezdve a felszolgálókon és szakácsokon át a dizájnig. Nagyon szép kis hely.

Csütörtökön Schönbrunnban voltunk. Gyönyörű volt ősszel, nagyon nagy szerencsénk volt hogy szépen sütött a nap, akkor is ha nagyon hideg volt. Telis tele van falevelekkel a park, nagyon jó volt ott lenni! 

Utána elugortunk a Hundertwasserhaushoz is, aztán pedig elbúcsúsztam Csanádtól és Petitől, mert Oliviával kellett sietnem a bankba. Több hét után siker koronázta a banki "túránkat", sikerült nyitni Olinak egy osztrák számlát. Először azt mondták, hogy 18 év alatt csak szülővel lehet nyitni, aztán kiderült, hogy ez egyáltalán nem igaz, a számlanyitáshoz (pontosabban speciálisan 14-19 éveseknek szánt számla nyitásához) nem kell szülő, de még az én aláírásom sem.

Amúgy iskola ezen a héten nem volt, azért, mert órám csak kedden lett volna, de aznap épp nemzeti ünnep volt. Csütörtökön este 11-kor viszont kaptam egy e-mailt, hogy másnap délután megbeszélés lesz egy olyan tárgyból, ami szintén blokkosított lesz novemberben. Az első óra rögtön jövő hét pénteken lesz 5-ig, szóval valószínű el kell tolnom a hazautazást egy kicsivel, mert úgy terveztem, hogy csütörtökön vagy pénteken reggel megyek haza. Amúgy a tantárgy nagyon érdekesnek ígérkezik, "Az áldozatok jogai a büntetőeljárásban" névre hallgat, és lesz sok meghívott előadó, interaktív jellegű lesz, a számonkérés meg kb. annyi, hogy be kell járni ezen a két napon, a végén egy kis elbeszélgetés lesz, de lehet írásbeli vizsgát is választani, úgyhogy nagy kedvet kaptam ehhez!

Tegnap mindent kinyomtattam a jövő heti vizsgára és sikerült egy lila boszorkány sapkát is találnom, úgyhogy annak nagyon örültem. Este előivászatot tartottunk Fabióéknál. Megismertem Faby barátját, Giorgiót, akivel sokat beszélgettem és nagyon aranyos srác szerintem. Elugrottunk a Palais Auerspergbe, ahol egy Halloween buli volt, egész jó volt a hangulat ahhoz képest, hogy mai zenék mentek ott..:) Ma hazakóvályogtam és leszámítva a holnapi Varázsfuvolát az Operában, bezárom magam a szobába és csütörtök reggelig, a vizsga napjáig ki sem jövök...:)

Buli után a metróra várva...(Fabio, Giorgio, Federico, Martin és Dagmar)

Egy csodálatos őszi nap

Már nagyon régóta terveztem hogy elmegyek a legkedvencebb parkomba, a Türkenschanzparkba. Vagy az időjárás nem volt jó, vagy épp nem értem rá, de ma végre eljött a nap és minden klappolt.

Csodálatos az a park, hatalmas, és ilyen gyönyörű őszi napsütésben pedig még káprázatosabb. :-)

A Peter Jordan Strasse a 18-19. kerület határán már amúgy is évek óta a kedvenc utcám Bécsben, ebben az utcában van a park is. Gyönyörűséges házak mindenhol, amik az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épültek, varázslatos ablakokkal, ajtókkal és különböző díszítésekkel, és mindegyik ház nagyon szépen van karban van tartva.  Otthon is vannak ilyen házak, de nem ennyi, és sajnos a legtöbbjük nagyon lepusztulva, és ez azokra a házakra is ér amik a 12. kerületben vagy a Rózsadombon vannak. 

Amikor sétáltam lefelé az utcán, egy kedves öreg néni megszólított mosolyogva, hogy ugye milyen gyönyörűek a házak? Mondtam, hogy ez a kedvenc utcám és nagyon nagyon tetszik ezen a környéken minden. Nagyon kedves volt és kicsit beszélgettünk, kérdezte mit csinálok itt, honnan jövök. Büszkén mesélte hogy igen, így néznek ki a házak ha az adó jó helyre megy és ha vigyáznak 100-110 év alatt is a házakra. Hát igen, itt vigyáznak a házakra. És pénz is van rá. Aztán minden jót kívánt és tovább ballagtam...

A hét eddig

Sziasztok,

kezdenek keveredni bennem a napok, mert megint úgy eltelt ez a pár nap hogy csak most döbbenek rá hogy holnap MÁR MEGINT péntek.

Hétfőn itthon dolgoztam még a kiselőadáson, eléggé be voltam parázva tőle. Este Antoine-nak, a francia srácnak előprezentáltam a dolgot, hogy ne másnap kelljen először egyenesben.

Kedd reggel hajnalok hajnalán keltem, még az egyik "nevelőnő" is benézett hozzám hogy minden oké-e, nem aludtam-e vagy mi van. Reggel még volt bennem para, de aztán kiszállt belőlem amikor megláttam az osztályt, mert rájöttem hogy senkinek sincs jobb helyzete itt mint nekem (kivéve persze a németeket meg a svájciakat). Plusz Kata, Fabio és Federico mellett nem igazán lehet aggódni semmin sem :D Én voltam a második a sorban, szépen elmondtam a dolgaimat, a prezentációban volt pár elírási hiba, mert persze hétfő este kezdtem el írni. De a tanárbácsi megdicsért és mondta hogy jó ez, de nem volt könnyű legelső nap előadni. A többiek tegnap meg ma sokkal profibban csinálták már meg a prezentációjukat. :) De nagyon örültem hogy első nap lettünk túl rajta.

Az órával volt egy pár gond. Az volt, hogy 8-1-ig tartott, és keddet leszámítva egy szem szünet volt ebben az öt órában. Talán még nem lett volna akkora baj, ha a tanár nem iszonyatosan hangosan hadarna. Még magyarul sem könnyű mondjuk két és fél órán át koncentrálni valamire, de hadarva németül teljesen KO. A kiselőadások közben, után a tanár kiegészítette az elmondottakat mindenfélével és nagyon sok érdekes dolgot mesélt, de eléggé összefüggéstelenül és kaotikusan mondta azt ami épp eszébe jutott. Én még követtem a dolgokat, de sokuknak már fél óra után le volt szívva az agyuk, és vegetáltak..de Fabio mellett szerencsére móka és röhögcsélés van, és életben tartottuk egymást. Ez csak egy blokkosított óra volt, szóval ma volt az utolsó, és november 4-én már vizsgázunk is belőle. Nagy kár, hogy többet már nem leszünk együtt egy órán F+F-val, sem a csajokkal. Nem tudom mi lesz velem nélkülük a többi órán. :-(

Federico mai alkotása

Közös művünk Fabioval

Kedden a prezentáció után még visszamentem a suliba mert lett volna egy órán fél 5-től. De egy hatalmas demonstrációt szerveztek, ezért a fél Ringen nem járt villamos, mindenhol ott volt a Polizei és több ezer ember volt az utcán. Gondoltam azért lehet, hogy óra még van, de mindenki özönlött ki a suliból, és teremből meg kitessékeltek. Eddig tetszik a suli, az a kevés óra ami lenne, arról is kiküldenek. Sikerült viszont szereznem cserébe lufikat, olyan szépen odatapadtak a terem plafonjához. :D Amúgy azért demonstráltak mert magasak a tandíjak (gondolom nem a 400 EUR/szemeszteres hallgatókat érintette a dolog), azt nem tudom melyik szakokon, karokon, de nagyon sok hallgató (és tanár) is volt az utcákon.

Szerdán Olíviával palacsintázós napot tartottunk délután, mert még megmaradt a vasárnapi palacsintázásból sok túró és tejföl. Nagyon finom lett, végre egy kis finomat és meleget is sikerült készíteni. 

Holnap megint az az óra lesz ami kedden elmaradt, kétszer tartják meg ugyanazt az előadást, úgyhogy bemegyek megnézni. :)

Hétvégén pedig pihenés lesz, hogy aztán jövő héten ezerrel nekiálljunk a mókának!

Szép napokat!