2010. november 22., hétfő

November közepe

Sziasztok,

jó rég nem írtam, ezért most pótolok minden hiányosságot. :-)
Szóval múlt előtti héten szombaton találkoztam kis "családunk" néhány tagjával, Helena, Fede, Fabio és én elmentünk Anna, a német lány lakásavatójára, és végre beszélgettünk egy kicsit. Leginkább velük voltam, a többség német volt, akiket nem is ismertem. Másnap, vasárnap Jancsinál, a nagybácsikámnál megnéztük az idényzáró Forma-1-es futamot: nyert Vettel az osztrák Red Bull csapattal, úgyhogy nagy volt az öröm itt. Utána elmentünk Jancsival, Dagmarral és Fabioval a Rathaus elé megnézi a karácsonyi vásárt, előtte nyílt meg egy nappal. Nagyon szép, bár néhol már kicsit túl giccses is. A legfőbb gond az volt az egésszel, hogy hétvégén, főleg vasárnap este annyi ember van ott hogy mozdulni sem lehet. De azért megittunk egy glühweint (én puncsot), és gyönyörködtünk a fényekben. 


Karácsonyi fények a Rathaus előtti vásárban


Ezenkívül tanulással telt el az összes időm, mert kedden egy tesztet írtam, pénteken meg végre letudtuk az Erasmus Vision vizsgát, ami már halasztódott 3 hete. A keddi teszt a "A jogtudomány alapfogalmai" c. tárgyból volt, amihez megvettem a tankönyvet, mert ebből még lesz három teszt januárig. Nagyon tetszik, mert  az anyag nagy részét tanultam otthon (jogelmélet, EU jog, nemzetközi jog), viszont itt meg tudom tanulni mindenből németül az alap kifejezéseket, és egy általános bevezetőt is ad az osztrák polgári jogba, büntetőjogba, stb. Nem volt nehéz a teszt maga, csak sok kifejtősebb kérdés volt és nagyon kellett koncentrálni hogy fogalmazzam meg a mondanivalómat németül.
A teszt után a kedd esti szokásos nachBar beszélgetés-borozás volt Anitával, Dagmarral és Fabioval. A többieknek vagy családtagjaik voltak látogatóban, vagy Magyarországon voltak (Kata, Bogi és Paul). 

Szerdától az Erasmus Vision vizsgára tanultam, amit már sokszor átismételtünk Fabioval, mert nem tudtuk hogy mikor lesz a vizsga, és ezért előre készültünk. Csütörtökön ezért főpróbát tartottunk és újra átismételtük együtt az anyagot. A vizsga maga elég vicces volt: e-teszt volt, tehát a neten volt felrakva a kérdéssor, főleg igaz-hamisos, egy kérdés, x-eld be a helyes választ típusú feladatok voltak. A vicc az volt, hogy a prezentációk, amikből tanultunk, fel voltak töltve erre a netes honlapra, sőt, Google-t meg Wikipédiát is szabadon lehetett használni...először azt hittem, hogy a többiek puskáznak, aztán rájöttem, hogy szabad használni a tananyagot. Persze akkor már késő volt és elküldtem a tesztet, de nagyon meg vagyok elégedve a négyeskémmel is. :D
Vizsga után hárman magyarok, Kata, Bogi és én beültünk egy "Welt Café" nevű helyre megreggelizni (ja, a vizsga 7.45-kor volt, másik csoportnak 7.00-kor), ez nagyon kijárt nekünk. Sonka, tojás, sajt, meleg kenyér, müzli, tea, nem tudom mikor ettem utoljára ennyit reggelire...talán otthon, november elején.

A nagyon megérdemelt reggelink Erasmus Vision vizsga után

Utána készültünk az esti nagy partira. Dagmarnak ugyanis születésnapja volt pénteken és már nagyon vártuk hogy találkozzunk mindnyájan és ünnepeljünk egyet. Dagmarnak találtunk a Mariahilferstrassén egy aranyos piros rádiót meg egy "WE ARE FAMILY" zenélős boldog szülinapot- képeslapot, ami nagyon passzolt az alkalomhoz. :) Igazi nemzetközi buli volt, sok-sok csehvel, szlovákokkal, Eulalie-vel, a francia lánnyal, Anitával és barátjával, Juannal, Helenával és katalán barátjával, Juannal, Fabio amerikai barátnőjével, Charlotte-tal, Fedével, és persze velünk magyarokkal. :) Mi késő éjjelig fent maradtunk, és beszélgettünk az élet nagy kérdéseiről, mindenféle ital társaságában, olyan ez nekem mintha már hosszú évek óta ismerném ezeket az embereket. Különleges.

Másnap, szombaton együtt mentünk a Naschmarktra, ahol még szégyenemre sosem voltam: ez a leghíresebb piac itt Bécsben, mindenféle ínyencségekkel amit az ember el tud képzelni: a legkülönlegesebb  fűszerek, zöldségek, gyümölcsök, halak, kész ételek, pékáruk, kürtőskalács és külön magyar stand szalámikkal, minden. Előtte elmentünk egy All You Can Eat japán étterembe is előtte, szeretem az ilyen egy összegért-egyél-amennyit-bírsz helyeket.

Dragon Fruit! :)


A Naschmarkt legvégén megnéztük a Szecesszió Házát is, ami 1897/1898-ban épült az akkori bécsi szecessziós művészek által, abból a célból, hogy állandó kiállítótermeket hozzanak létre maguknak. Gyönyörű kívülről-belülről, belül az egyik termet lehetett csak megnézni, ahol a falon Klimt falfestmények vannak: egyszerűen lélegzetelállító nézni őket. Nagyon bécsi stílus az egész, még most is sok minden inspirál ez a stílus (például a luxus Frey Wille ékszereket).


A Szecesszió Háza 1897/1898


Tegnap Oliviával voltam egy kicsit itthon, akit már jó rég nem láttam. Aztán elmentünk együtt Fabioval, Federicoval, Charlotte-tal a Praterbe, ahol utoljára 1995-ben voltam! Szinte minden be volt zárva és nem volt ott egy lélek sem, de azért az óriás ördögök és furcsa figurák így is mozogtak és világítottak: elég bizarr élmény volt. :) Egy dodzsemezés azért belefért, azt nagyon élveztük. Végül elmentünk forróbort inni a Karlsplatzra, mert ott is vannak karácsonyi standok (mindenhol vannak, ahol van egy kis tér :D).
Most pedig pár napos pihenő után vissza újra a tanuláshoz, tanulok a következő tesztre és kell írnom egy leadandót viktimológiából is.

Tschüüss!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése